...valamelyik
blogomban már viccelődtem ezzel: A hazai mikrofotózás unokaöccse.
Úgy 16-18 évvel ezelőtt a korabeli Füles egyik borítóoldalán
rendszeresen közölték rejtvény-mikro-fotóit a
micsodaez?-kategóriában. Szinte kamasz -fejjel egyik első
fotósa volt Bíró Icának, tőle hallottam, micsoda tündér az a nő.
(A tündér, az olyan, hogy hűdearanyos tud lenni, de ha meg
rosszkedvében találjuk, akkor jujujj...)
RR kapitány
Surranótársak
voltunk a jászberényi tüzérlaktanyában. Ugyanannak az Őszi őrgy-nak
voltunk sivár állat-jai (újonc katonák) akinek Hoffmann
Géza ezredírnok-és hazajárógép kora előtt.
Rigó Róbert
(1966-) Torony
Utoljára 12 évvel
ezelőtt találkoztunk, első nulladikkötetem borítójához akartam
"levenni" potyán egy képre. Örömmel látom, hogy végre van
"honlapja"
Tovább »
Hajnóczy Béla Ödön [Péter íróinevén a Péter-ek
egyike] szerint az író órabére 16f,azaz tizenhat fillér. Ezt
oly régen mondotta, amikor még 40f egy doboz gyufa ára volt. 2Ft
volt a zenegépben egy dal, 45-ös kislemezekkel
telenyomva a vúúliccer. A Piramis Becsület c
száma vagy benne volt, vagy nem, de a Led Zeppelin Black
Dog-ja semmiképp. Csurka István évi keresete kb 300000Ft volt,
egy kezdő kórházi orvosé 30000, egy új VW Käfer 125000 Ft-ba
került (egyösszegben, pénztárablakba betéve) a Merkur-nál
és még a szerencsés (akinek volt kéznél öt papírszázasa a
merkúroscsávó nyúlt köpenyzsebébe gyűrni) választhatott a
törtfehér, a világosszürke és a drapp közül. Skoda-100-as egész
újságborítón hirdettek, kp azonnal vihető volt 62000-ért. 1000-es
motor, 6literes fogyasztással, házilag nagyjából 100000km-ig
fenntartható minőségben. Ha az ember vásárolt egy kék műa NDK
autóápló szettet, amiben polírvatta és mélypolír is volt, meg
autóbalzsam, sampon és a legendás kéztisztító, akkor szemre pofás
maradt az S-100-as 100ezer km-en túl is. Főleg, ha télen garázsban
állt, ám lemosva a sós latyaktól.
Teve van kétpúpú, ezt már tudjuk. Sültgalamb csak a csókos
haveroknak jár -miért is ne! Átkonvertálván maiforintba Hajnóczy
Béla Ödön 16 fillérét, durván 2Ft-ot kapunk órabérként. Nagyjából
Hajnóczy Béla Ödön szépnapjaiban hirdette meg Szentjóby Tamás
eladóművész úr a fluxust: MINDENKI
MŰVÉSZ! Persze még a régi papírvilágban is egyesek
művészebbek voltak. Ahhoz nevet kellett szerezni, hogy az ember egy
Monori Mag Árjegyzéket versként vagy ha tetszik és ávángárr mán
nagyon, akkor versként leadhasson az Élet és Irodalomban. Ahol
ekkoriban képszerkesztő volt Nagy László költő.
Vagyis nagyjából minden úgy működött, mint máma, a
paracsizmaváltás után. Voltak a vonalasak, akik önként, vagy
kisebb-nagyobb rúgdosások hatására sorakoztak föl, meg a hivatalos
renitensek, meg akikből nem csinált mártírt az APO azzal, hogy
listára tette a nevét. Nem is kellett, lényegében rutinból
küldözgették el a nemmegfelelőeket kézirataikkal.
Ha a blog.hu-n a párt és oldalsemlegesség bizonyítására
megteszi a, pl, Reakció Blog[exUFI] akkor Hajnóczy Tizenhat
Fillér-jének idejében lehetett ám egy igazi, méghozzá szemtelenül
fiatal 24 éves grófja is a magyar irodalomnak, méghozzá olyan
hosszú hippihajzattal, amilyen hosszú hippihajzata csak a Negyedik
Péter-nek volt, aki Ferenc és Temesi. Ő is kapott
kötet-lehetőséget: a Látom, nekem kell lemennem -c.
novellaválogatást. Ha a gróf maiszemmel így blickre egy munkahelyén
(buliállás: Ipari Minisztérium, IT) unalmában naplózgató
[ma:blogolgató] fiatalember kéziratcsomóját, mint regényt
[kissregényt] tudta elfogadtatni, méghozzá képekkel és pispeklila
borítékban, a [bérmaci]pimasz Termelési regény címmel, akkor csak
nem lehetett akkora az elnyomás a Vidám Barakkban ugye. Ahol
hitelből égett a lámpákban a petró.
Története is van ennek az időszaknak. Tanúi vannak a
korszaknak. Méghozzá olyan tanúi, akik tartották a gyertyát Mészöly
Miklós nagymarosi hétvégiházának kertjében, ha áramszünet volt, a
magyar irodalom un posztmodern vágása [vágás= nemzedék -a
szerk.megj.] körül. Felolvasták egymásnak kézirataikat. Mészöly
pedig tett megjegyzést vagy nem. Egyesek publikáltak, egyesebbek
akár rendszeresen. Mások, mint Ungváry Rudolf, 49évesen lettek
előszörkönyvben[antológiában]publikálósak: mire Ungváry írásai
nyomdát láttak, addigra fogásait megcsinálta más a Mészöly- isiből
jobban. Mészölynek volt egy könyve, ami [Magasiskola -regény]
egyszerű, közolvasó számára is világos, egyértelmű allegóriában
mutatta meg a Kádár-rendszer, a Kádári Konszolidáció
működését. A Magasiskola felől nyugodtak voltak A
Vonal igazítói, hiszen azért mégis, meglehetősen bonyis
asszociációs készséget követelt az olvasótól összevetni A
Vonaligazítók és a madáridomár módszereit. Főleg mert A
Vonal-igazítás kifinomult módszereit feliserni csak
csúcsszakemberek lehettek képesek. A csúcsszakemberek röhögve
olvashatták a könyvet (bizony, az akkori vonaligazítók még tudtak
olvasni) Nem hirtelenrántással vették piano-ra Mészölyt, nem
csináltak körüle politikapalávert. Nem kellett utasításba adni.
Elég volt a vonaligazítóktól egy szemöldökrántás,
homlokráncolással. "A főnök pofákat vágott Mészöly neve
hallatán!"
Örkény István A Hanákné ... jában semmi allegória, semmi
cizella, semmi macigügyi. Örkény a rendszer egy egészen kis ,
aprócska ám lényeges szerkezeti eleme működésén szemlélteti a
nagyegészet. Dógozó nemdógoz, ám joga van, dógozó szájávalcsinálja,
a fodrásznők tehát még a dógozó munkáját is elvégzik, meg még össze
is dobnak a jattból szegény dógozónak, aki a szájával
csinálja. Örkény eme írásának műfaját meghatározni?
-alighanem inkább publicisztika. Száraz, riportszerű. Nemhogy
irodalmi, de még publicisztikai eszközökben is szegényes. Ezen írás
születésének időpontjában A Vonal Igazítói [ ők Závada Pál A
fényképész utókora c. regényében a mindenkori Többes Szám Első
Személy, ha 1-en vannak is...] azt kapták utasításba, engedni
kell a rendszer bírálóinak, sőt, felsorakoztatni őket. Ezidőben
tűnt föl egy közepesnél is gyöngébb képességű szépíró a
Magyarországon (és A Vonal-on belül) kevéssé ísmert "tényfeltáró
riportregény" műfajában Moldova György (Csurka István és Galgóczi
Erzsébet csoporttársa dramaturg-szakon). A Vonala Igazítók
elindíttatták a Magyarország felfedezése sorozatot. Zám[enszky]
Tibor[általános iskolai tanár] termelőszövetkezeti
szociográfiájában nem ám moldovánus poenkodással körülbelül A
Hanákné eset szárazságában, tényszerűségében ad kikezdhetetlen
rendszerkritikát. [Különmóka:az irodalmunk vonaligazítói
mennyire is nem akarják érteni, mikor ki az elbeszélő Závada
regényében....]
Ma sem a mezőgazdaságról, sem a termelőszövetkezetekről,
széjjelverésükről, vagy a Bábolna Rt haldoklásáról akár, ma meg sem
lehet közelíteni a tényfeltárásban ezt a könyörtelen szikárságot.
Nem is tudom, miből élnek a tényfeltáró káefték és szakembereik,
hiszen -szerintük- elfogytak a feltárnivaló tények. Honnan van most
Rajnai Attila mézeskalácskájába a mazsi? [Neeem, azt már
tudjuk, ki és mit nem vásárolt Kaya Ibrahim, de ez más tészta ide,
komolyblogger ugye nem néz akkora szarságot meg tévében, mint Juszt
László A tévé ügyvédjje c.műsora]
Zám Tibornak aligha jött ki a 16filléres órabér a
szociográfiájáért. Mai szemmel ugyan akár mókásnak is tekinthetjük,
hogy a csittcsattírógépek korában, amikor meszelgetni kellett
ecsettel egy melléütést, a pártbizottságtól engedélyt kérni
stencil[sokszorosítópapír]használatért (azért indigó nem
számított, de ez gépelésenként 3 olvasható pld) , vidéken
kedden kilenckor jegyeztetni egy telefonhívást, hogy szerdán este
tízkor vonalat adjanak (és ez a sebesség is bp-i telefonálásra volt
érvényes...) , tehát kőkorszaki frédibéni kommunikációban zúzósabb
tényeket lehett föltárni, mint ma a 3G meg az 500[tényleges]bps/sec
korában.
Él még Szentjóby [St.Auby]. Érdekes lenne tudni véleményét
erről a mostani fluxusról. Most aztán tényleg mindenki mű'ész[-e].
Csizmás Kandúr vagy Kétpúpú Teve. Vagy az egyenlőbbek kapnak
sültgalambcsit. Mennyi meló az átszámítva hány Ft-nyi órabérért.
Minden hasonlat lesántítható, ha jól kupánnyomják egy
ólmosbunkóval. Mit visz a kis kétpúpútevekaraván. Mi a nyomvonal.
Kijön-e a 2Ft órabér. Láncosmaci táncáért a gazdi tányéroz, maci
kap cukifalatokat, kijön neki, mint minde jó rendszer &
bérmacinak, a 9000Ft-os órabér. Ésmivel a paracsizmaváltás még
véget sem ért, félcsizmába még ki-kirúgván táncolunk, el is lehet
hinni akárt, hogy bérmaci 2Ft-ért táncevál a repka szmako
.
Tovább »
Nyögve henteredhet ki A Város a lassan tovagördülő
NaXXXto-előhétvége alól. Fassbinder hétvége lesz -meg
blogtertali' is persze. Azért, aki teheti, üljön be az
Uránia moziba és nézze meg Fassbinder Berlin, Alexanderplatz
című filmjét. Ilyen alkalom, hogy a 16 órás filmet egyben
láthassák, főleg a jógyerekek, akik előszeretettel vetítgetik most
ide korunkba annak a válságnak a képeit, meg tanulságait,
mondhatom: kötelező, penzum.
a filmről az origo
Tovább »
Előrebocsátom: Mint univerzista, minden vallást, hitbéli
meggyőződést tiszteletben tartok. Még muzulmán testvéreimnek is
megbocsátok, pedig ez aztán már roppant nehéz, hiszen mint fiatal
konstruáltvallás, meglehetősen gyüli-isztikus vonásai vannak.
A gyüli-félék csak látszólagosan, álágosan vallási szervezetek. Sőt
a lélekkufár MLM rendszer pyramid építői gyakran valódi vallások
papjai voltak, akik luciferisztikusan bírálták A Rendszer
-t. Sokszor-sokszor kiégett, cinikus , semmibennemhívő emberek.
Tovább »
Felejtsék el Harpagont. Az ismert fösvényeket. Laci
bá’ soha nem gyűjtött, nem kuporgatott. Számára a pénz
eszköz csupán. Egyszerű kenőanyag. Megkenés -sokan nem is sejtik,
milyen pontos ez a kifejezés. Mondják újabban zsírozásnak is.
Tevékenységét a készpénzhiány idején kezdte múlt
század 50-es éveiben. Mondhatni, nem is titkosan. Egy idősebb
kollégájáról kis történetet Örkény István írt. Napihírekben
pécézték a semmiségeken lebukottakat. Az uzsorás a
tanácsmilliomosok körébe tartozott. Egy tanácsmilliomos Bereményi
Géza nagyapja volt, pompás novellát is írt róla, abból filmet
forgatott. Természetesen borvörös papírszázasból képtelenség lett
volna (hm.. a kor Kossuth-bankó-ja volt
az…) egymilliót, azaz tízezer darabot összeszedni. A
tanácsmillomosok dollár-tízezresek voltak, de méginkább az aranyat
meg svájciórát kedvelték. A tanácsmilliomos bútorokkal, rongyokkal
telezsúfolt, romlott ételmaradékoktól, szennytől, dohányzástól
bűzlő lakásban tengődött, mindennapi eledele a vaskályhán kormos
tepsiben sült avas szalonna. (A drága éttermekbe az udvar felől
közlekedett s a jó ételt a kamrában fogyasztotta. E korban az
Astoriában téeszelnökök és
szövetkezeti könyvelők meg vállalati anyagbeszerzők húzatták
maguknak. Luxuskurva szopott egy nejlonharisnyáért. Egyébként
százas volt az alsóhangi tarifa, szállodai kategóriánál 400-500
Ft.)
Tovább »
Tersánszky Józsi Jenő: Egy
ceruza története .
Állítólag 1938-ban írta e kis regényét -ha hihetünk a vén
kóklernek. Vagyis gaukler-nek. Eulenspiegel volt efféle fazon.
Csavargó vagabundus.
Én még láttam tintaceruzát. Általában valamilyen bugyiszínben,
rendes fahüvelyű ceruza, ám fém hegyvédővel, mint a mai
szemceruzák. Halovány rózsaszínes-lilás(indigó) színnel írt, zsiros
vastag vonallal, gyorsan tompult. Még 25 éve is találtam egyet
nagyapám fiókjában, de nem tettem még el, úgy voltam vele, ez még
nem az utolsó, majd a következőt elteszem.. Ha jól emlékszem,
1969-ben még kapni lehetett a falunkban a trafiknak nevezett
papír-írószerboltban...
Tovább »
javított recenzemet a Hölgyek Öröme gangblog kedvére teszem föl
A küsz, a bodorka és a vörösszárnyú
keszeg elsősorban mint csalihalak jelentősek. Tatjana
Nyikitcsina Tolsztaja meg, mint orosz prózaíró. Amúgy az ő esetében
is a fő marketingcsali a családneve. Nagyapja a szovjetgróf
Alekszej Tolsztoj, és satöbbi. Satöbbi. A küsz nevű
halacskának semmi köze sem a címhez, sem pedig az M. Nagy
Miklós valószínűleg zseniális fordításában szereplő küszhöz.
Tolsztaja regényét irodalmáraink
után-regényként vagy antiutópiaként
definiálják. Én nem szeretem az antiutópia kifejezést, nekem olyan,
mint a pl a pozitiv diszkrimánió. Akkor mégis micsuda? Hát időmás!
Avagy uchronia. Avagyis visszafejlődésregény, a Benyedikté. Meg
Olenyka ranyoska is elhízik, és akkora lesz, de akkora, ami ebben a
korban is, mint a korábbi kőkorban, maga A Szép (vö. Willendorfi
Vénusz). Mert újkőkor ez, amibe időmásítja a mi világunkat
Tolsztaja.
Tovább »
Tegnap, szeptember 1-jén volt Szolnok Napja. Azért van
szeptember elsején, mert 1847-ben ezen a napon adták át a
Pest-Szolnok vasútvonalat. Az ország első hosszabb vasútvonalát,
mely a tél-s főképpen tavaszvízben (olvasd Petőfinél) szinte
járhatatlan Nagy Alfeődet célozta általszelni Debrecen felé.
(Tavaly volt a Pest-Debrecen vonal 150 éves évfordulójának
némán, hírelés nélkül lecsengett ünneplése.) A nap fénypontja
az esti koncert volt az Aba Novák Művelődési központban. Antonin
Dvorak (most megpróbálom cseh zsé-vel becsempészni),
helyesen Dvořák Stabat Mater-jét
vezényelte Izaki
Masahiro főzeneigazgató, aki ezzel második évadát nyitotta
Szolnokon. ( by másikfele a kiadónak)
Tovább »
Habár az aTom-korszak sajnos lecsengett, az irodalom talán mégis
visszavág. Mintegy 100 érdeklődő elé ült le a szonoki Tisza
ArtMozi kis vetítőjében (az alábbi képen balról jobbra...)
Szolcsányi Ákos Ayhan Gökhán, Karap Zoltán és Hecker
Héla. Az est házigazdája és egyik moderátora Matúz János
író, színházi dramaturg volt a KOMP-egyesület részéről, a másik
pedig Jenei Gyula, az Eső főszerkesztője. (Jelen volt
még, meglehetősen moderálhatatlanul a kissé zavarosnak ható
közbeszólásaival bizonyos R.M. prózaíró, de ő azzal szerencséltette
a résztvevőket, hogy a szünetnélküli másodikóra végén
lelépett...)
Tovább »
Május 19-én, hétfőn késődélután 18-órakor az irodalmi folyóiratok
utolsóelőtti algonkinja, az Eső bemutatja fiatal (először
publikáló) alkotóit. Több okból akár kies Fő Város-unkból is
érdemes lerándulni a Tisza partjára a Tisza aRT-moziba. Például
azért, mert a részvétel várhatóan 8-900%-kal haladja meg mondjuk
egy Petőfi Irodalmi Múzemban megtartott Parti Nagy Lajos est-ét.
Szolnok csodálatos architektúrája megér egy utat, van röneszansz
templomtorony, Kádár-aranykoarbéli toronyházak, sőt, a Zagyva
parton a Várkonyi téren pl román (Ceau') stílusú is. Már
magában Kijiv városában nem lelni a későszovjet kijevizöldnek
azt az árnyalatát, ami Szolnokon még közönségesen figyelhető
meg. Kicsiny k'k'k' éjrópánban nem
kakált az állatkerti kakadu még olyan építészeti stílust, különös
tekintettel az eljövendőekre, ami már ne lenne meg Szolnok
városában. És most már Igazi Főtere is van, amiáltal a városban
egyszerre legalább 3 helyen van dugó a békésen unalmas
és csatornaszagú májuskánikulai délutánokon is!
Tovább »
RR kapitány